Honlap testreszabása




készítette a honlap.hu

Bemutatkozás

Fontosnak tartjuk az óvoda és a bölcsőde társadalmunkban betöltött szerepét. Mert, hogy milyen lesz a majdani felnőtt, azt kisgyermekkorban, intézményi szinten is jelentősen lehet befolyásolni, főleg példamutatással, családi ráhatással. JÖVŐKÉPÜNK Olyan óvodáról álmodunk, ami egy SZIVÁRVÁNY SZIGET, a háborgó világ tengerén, ahol a lurkók vidáman tölthetik napjaikat, a szülők nyugodtan dolgozhatnak, mert gyermekeiket biztonságban tudják. Esztétikus, családias légkört szeretnénk, ahol egészségesen fejlődnek a gyermekek, kellemes hangulatban telnek a napok, melyekre felnőttként is szívesen emlékeznek majd vissza. A nemzeti identitástudat, a hazaszeretet kialakítás, keresztény kulturális értékek átadása, a szülőföldünkhöz, a családhoz való kötődés erősítése.
Rólunk
ÓVODAKÉPÜNK Szeretetteljes, befogadó közösségünk, biztonságos óvó-védő környezetünk, szakmailag kompetens, empatikus nevelőink készítik fel gyermekeinket az életre, a következő életszakaszba történő átlépésre, főként szabad játékon, mozgáson, és a külső világ tevékeny megismerésén keresztül. Pedagógiai folyamatokban előtérbe helyezzük a környezettudatosságra, az egészséges életmódra nevelést, a hagyományőrzést, a nemzeti kulturális értékek tiszteletét és a differenciálást, a maga sajátos eszközeivel. Tiszteletben tartjuk a szülők nevelési elveit, attitűdjét, tudjuk, hogy a gyermekek nevelésének elsődleges színtere az otthon, a család. Mi ezt kiegészítve, sokszínű, szivárványos óvoda és bölcsődei életet szeretnénk, aminek központjában a gyermek, az életkori sajátosságok és a gyermeki személyiség állnak. Olyan óvoda szeretnénk lenni, ahol a másságot értéknek tekintjük, nevelésüket kihívásnak, a hátrányt kompenzációs feladatnak, kiemeljük a tehetséget, mindezt persze láthatatlanul, hogy a többi gyermek számára ez természetesnek tűnjön. A gyermekek fejlődéséhez, nevelő munkánk eredményességének eléréséhez szükséges feltételeket az óvodapedagógia tevékenységrendszerén keresztül, a szükséges infrastrukturális és tárgyi feltételek biztosításával szeretnénk biztosítani. Gyermekközpontúan, játékosan, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását támogatva dolgozunk. A lurkók, a szülők elégedettségét mérve, érdekeit figyelembe véve alakítjuk az óvodai életet, melyhez a dolgozók gyermekszeretete, az értékek megbecsülése párosul. GYERMEKKÉP Abból a tényből indulunk ki, hogy minden gyermek egyedi személyiség, sajátos genetikai adottságokkal, érési ütemmel, szociális fejlettséggel, testi, lelki szükségletekkel, melyek folyamatosan változnak, fejlődnek a spontán és tervszerűen bekövetkező környezeti hatásoknak köszönhetően. Ennek értelmében, olyan gyermeket szeretnénk, aki szívesen jár óvodánkba, mert biztonságban érzi magát, folyamatosan élményekkel gazdagodik, nyitott a nagyvilággal szemben, tudásvágya, kíváncsisága határtalan, legyen boldog, önfeledt gyermek, tiszteli a szüleit, nevelőit, a felnőtteket, udvarias, illemtudó, ragaszkodik a közvetlen környezetéhez, pozitív attitűd, érzelmi töltöttség, nyitottság jellemezze, a nemzeti és települési hagyományokat tiszteli, ápolja, ismeri a keresztény kulturális értékeket, hazaszeretet, nemzeti identitástudat jellemzi, keresi más gyermekek társaságát, képes együttműködni, közösen tevékenykedni, egészséges önbizalommal kommunikál, képes kifejezni vágyait, szeret játszani, mozogni, sportolni, verselni, rajzolni, énekelni, felfedezni akár önállóan, önmaga örömére is, óvja a környezetét, védi a természetet, tiszteli a növény-és állatvilágot, kiegyensúlyozott, barátkozó, nyílt személyiség, elfogad, és elfogadtat, tapasztalatait, az őt ért hatásokat, élményeket képes a személyiségébe beépíteni, s azokat tudja alkalmazni, a sokoldalú képességfejlesztés hatására óvodáskor végére iskolaéretté válik, és sikerekkel veszi az előtte álló akadályokat Bemutatkozás Bőny, Nyugat-Dunántúlon, Győrtől körülbelül húsz kilométerre keleti irányban, a megyehatáron található, kétezer-kétszáz főt számláló kis falu. A települést körülhatároló erdősáv (Szőlőhegy, György-háza), és a Cuhai Bakony-ér teremti meg az ember és a természet összhangját. Amerre a szem ellát, termőföldeket, gazdasági épületeket láthatunk a határban. A régmúlt gazdálkodásának emlékeit őrzik a bel-, és külterületen egyaránt megtalálható kisnemesi kúriák, mint például Bárótagon, Kis Ernő tagon, és Tóth Zoltán tagon, valamint a faluközpontban elhelyezkedő Bothner Kúria, mely napjainkban a polgármesteri hivatalnak ad helyet. Az utóbbi években jellemző a nagyfokú innováció. A település fejlődése szemmel látható, folyamatos, középületeink az elmúlt években teljesen megszépültek, de a falu mégis megőrizte sajátos arculatát. A község rendelkezik vezetékes vízhálózattal, szennyvízelvezető és gázvezeték rendszerrel, van kábel Tv, internet hozzáférés. „A megújuló energiák falujának” címet is elnyerte a közelmúltban, hiszen napenergiás rendszerek, szélkerekek és hőerőművek fogadják az ide érkező utazót. A faluban működik nyolcosztályos általános iskola, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, befogadását is vállalják. 2018 szeptemberétől pedig bölcsődei szolgáltatással is bővültünk, mely óvodánk egyik egysége lett. Van integrált közösségi terünk, teleházunk, könyvtárunk, orvosi és fogorvosi rendelőnk, védőnői szolgálatunk, gyógyszertárunk, postánk, különféle boltjaink, és vállalkozásokként működő kisüzlethelyiségek. Sajátosságunk még, hogy mindhárom felekezet (katolikus, evangélikus, református) felújított templomát is megcsodálhatja a településünkre látogató. Múltunk és jelenünk A falu első óvodája 1948-tól működött a nyári mezőgazdasági munkák idején idény napköziként egy csoporttal. 1959-től egész évben működő, saját főzőkonyhával bővülő intézmény jött létre, a gyermekek létszáma 20-25 fő volt, az akkori épület lebontásra került, ma a helyén a település játszótere található. 1971-ben az akkori Községi Tanács megvásárolta a jelenlegi óvodaépületet, az evangélikus egyháztól, mely paplakás volt. Ebben kapott helyet 2 csoport 60 fős gyermeklétszámmal. 1981-ben a megnövekedett igények miatt egy újabb csoporttal bővült az óvoda, a Faluház hátsó udvarrészében található csoporttal, így már három csoportos óvodaként működött tovább. 2009. évben létrehoztuk az egységes óvoda-bölcsődét, három részben osztott csoporttal. A 2012. évi CXC. Törvény a Köznevelésről három éves kortól tette kötelezővé az óvodai nevelésben való részvételt 2014 szeptemberétől. E törvényt megelőzve, az előírásnak eleget téve, illetve az emelkedő gyermeklétszám miatt, 2012 szeptemberében negyedik csoportot alakítottunk ki, az iskolától átvett kazánház épületéből. Itt kizárólag iskolafelkészítő foglalkozásokat tartottunk, az iskolába készülő, nagycsoportos korú nebulóknak. A terem elhelyezkedése is jól szemléltette az óvoda és iskola közti átmenetet, hiszen az iskolához közeli telekhatáron található, elkülönülve a főépülettől. A többi három csoport részben osztott csoportként működött tovább (egységes csoport, kis-középső, nagy-középső csoport). 2018 szeptemberétől ismét szervezeti váltás következett be, törvényi változások miatt. Megszűnt az egységes óvoda-bölcsőde, és újra három homogén életkorú (kis,- középső,- és nagycsoport) csoportot alakítottunk ki, s létrehoztunk egy mini bölcsődei csoportot, mely szerves egysége lett óvodánknak.
FONTOS ADATOK
Bőnyi Szivárvány Óvoda és Mini Bölcsőde
Címe: 9073 Bőny, Ady Endre utca 3.
Telephelye: 9073, Bőny, Szabadság u. 33. (Mini Bölcsőde)
Telefonszáma: 96/ 351-170
E-mail címe: szivarvanybony@gmail.com
Honlap: www. szivarvanybony.hu
Az óvoda fenntartója: Bőny Község Önkormányzat
A fenntartó címe: 9073 Bőny, Rákóczi Ferenc utca 10.
Telefonszáma: 96/351-011
Fax száma: 96/351-011
E-mail címe: bony3@index.hu
Óvodai csoportok száma: 3
Maximálisan felvehető gyermeklétszám: 75 fő
Mini Bölcsődei csoport száma: 1
Felvehető gyermeklétszám: 8 fő
A csoportok szerkezete: 1 mini bölcsődei csoport 1 kiscsoport 1 középső csoport 1 nagycsoport
A csoportelosztásoknál a korosztályi elkülönülés mellett figyelembe vesszük a szülők igényeit, egyéni kéréseket is. SAJÁTOS ARCULATUNK Környezettudatosság és Egészséges életmód A fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése az elsődleges fő célunk. Szeretnénk megismertetni a gyermekeket az egészséges életvitel fontosságával, igényének kialakítási lehetőségeivel. Fontos feladatunk a környezettudatosságra, a környezet védelmére nevelés. A helyi adottságokat kihasználva élmény,- és tapasztalatszerző sétákat, kirándulásokat tervezünk szűkebb és tágabb környezetünkben. Az évente ismétlődő egyhetes erdei óvoda, a szelektív gyűjtések, a jeles „Zöld napok” programjai, az éves madáretetés a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakításának színterei. Intézményünkben kiemelkedő szerepet tölt be a mozgás, melyet a dolgozók pozitív példája erősít. Minden napra tervezünk mozgásfejlesztő tíz perceket csoportonként, s szinte minden nap ajánlunk gyermekeinknek mozgásos tevékenységeket (pl.:Ovi-foci, Sport Manó edzések, néptánc, tartásjavító torna). Ehhez megfelelő sporteszközökkel rendelkezünk, s rossz idő esetén a Faluház nagytermében lehetőségünk nyílik ezeket megvalósítani. A gyermekek állandó mozgásigényének kielégítésére szolgálnak még a részben fedett teraszok, a nagy, füves udvarrészek, fa és fémjátékokkal, valamint a műanyag mobil mászó eszközök, labirintusok. A mindennapos levegőzés segíti a betegségmegelőzést és egészségmegőrzést. E mellett a védőnő rendseresen látogat el hozzánk, előadásokat tart (pl.: fogmosásról, tisztálkodásról), illetve szervez óvónőknek, szülőknek, gyerekeknek. A testi higiénia tanítása elsődlegesen a család feladata, mi bekapcsolódunk, kiegészítjük azt. Kiemelten kezeljük a szájápolást, a test higiéniáját. Óvodánk saját, jól felszerelt konyháján lehetőség nyílik az egészséges, változatos, idényszerű nyersanyagokból készített ételek, a modern táplálkozás szokásainak, ízeink megismertetésére. E mellett igyekszünk a „magyaros” íz világot megőrizni, gyermekeinkkel megkóstoltatni, megszerettetni. Különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése a feladatunk. Fő szempont az egészséges étrend összeállítása. Gyermekeink minden nap fogyasztanak gyümölcsöt, zöldséget, valamint lehetőségünk van saját magunk által készített ételek megkóstolására is. 20/2012.EMMI rendelet értelmében, óvodánkban dolgozó minden pedagógus törekszik a gyermekek testi, lelki jóllétének, egészségének megóvására, fejlesztésére, amely beépül a csoportok mindennapjaiba, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a meglévő feltételeket. Az egészség, mint alapvető érték hozzájárul a teljes körű személyiség fejlődéshez. Egészségfejlesztéssel is elősegítjük a testi, lelki, és értelmi fejlődést, az érzelmi, és akarati tulajdonságait.
Biztonságos és egészséges környezetet teremtünk a nevelési program megvalósításához. Az óvodapedagógus, mint minta szerepel a fejlesztés megvalósításában. „Szivárványos” céljaink Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben, élményekben gazdag óvodai, bölcsődei élet megteremtése. Együttműködő, konstruktív, kooperatív közösséggé formálás. Szivárvány szemlélet, gondolkodás, viselkedés közvetítése. Bölcsődés és óvodás korú gyermekek sokoldalú, egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése egységes szempontok, elképzelések szerint. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása. Az egyéni szükségletek kielégítése a közösségen belül, az „én” egészséges fejlődésének segítése. Szociális és értelmi képességek kibontakoztatása, tanulási zavarok megelőzése. Tanulás iránti vágy kialakítása. Az életkori sajátosságok és az egyéni eltérések figyelembe vétele, támasznyújtás. A differenciált bánásmód (tehetségek kibontakoztatása, hátrányos helyzet csökkentése). A különbözőség, a másság elfogadtatása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. Társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályainak elfogadtatása. Közös élmények átélése, az együttes tevékenykedés öröme. Sikerek átélése, értékorientált közösségi nevelés megvalósítása. A játék, a mese, a mozgás, a dalok, az alkotás mindennapos szerepe. A hagyományok ápolása, átadása, továbbélésük támogatása. A természet szeretete, óvása, helyes modell állítása. Az egészséges életmód beépítése a mindennapokba. A nemzetiséghez tartozó, a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. Környezetünk sajátosságait, helyi adottságainkat figyelembe véve, értékeink megtartásával, de a központi elvárásokat betartva, hagyományos feltételek között, sajátos arculatunkat alakítva került kidolgozásra az óvodai-bölcsődei nevelésünk rendszere, mely biztosítja a gyermekek egyéni fejlődését, sikeres óvoda,- és iskolakezdését. A gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását a következő terülteken tudjuk megvalósítani: mozgás: mindennapos testmozgás, tartásjavító torna, mozgásfoglalkozások (heti egyszer, csoportonként, tervezetten, szervezett formában, családi sportnapok, sportversenyek szervezése (pl.: ovi-foci), néptánc személyi higiéniára való nevelés: önkiszolgáló tevékenységekben (pl.: kézmosás, szokássá fejlesztése), családi szokások kiegészítése (alkalmankénti, a nevelési területhez igazodó fogmosás), helyes eszközhasználat, a technikák begyakoroltatása környezeti higiéniára nevelés: a közvetlen környezet tisztaságának megóvására nevelünk, elvárt viselkedésminták bemutatása, helyes fűtés, és világítás megválasztása, a termek rendszeres szellőztetése, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék-újrahasznosítás az óvodai tevékenységekben, udvarrendezés, hulladékgyűjtési akciók, példamutatással igénnyé alakítjuk az egészséges, tiszta környezetre való törekvést mentális egészség fejlesztés: erkölcsi nevelésünket a mese-vers területébe építjük be, mesék, versek feldolgozásával segítjük elő az elvárt mentális fejlődést, a szép beszéd kialakulásához a felnőtt elengedhetetlen, a felgyülemlett feszültséget, frusztrációt játékkal, beszélgetésekkel, mozgásos feladatokkal oldjuk fel, segítjük a társas kapcsolatok kialakulását (pl.: társasjátékok), folyamatos sikerekhez, pozitív élményekhez juttatjuk az egész napos tevékenységek során.
Deviánsviselkedés, felmerülő probléma esetén jelzőrendszerünk jól működik. Felvesszük a kapcsolatot a megfelelő szakemberrel – családsegítő szolgálattal, óvodapszichológussal-, és közösen igyekszünk megoldást találni. Hagyományőrzés Az intézmény fontos feladata a hagyományok tisztelete, megőrzése, és átörökítése, vonatkozik ez a magyar kultúrkör, a település és az óvoda hagyományaira egyaránt. Célunk a gyermekek fejlődésének elősegítése a népi hagyományok gazdag eszközrendszerével. Feladatunk a nevelési folyamatokba beépíteni mindazon értékeket, melyek megőrzésre érdemesek. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben a gyermekek is megtalálják a szépséget, az értékeket. Jól bevált, közkedvelt települési és intézményi programjainkat, szokásainkat megszervezzük, lebonyolítjuk, melyek egy idő után hagyománnyá válnak. A gyermekek születésnapjának megünneplése, a jeles népi napok, terményhetek szervezése, megtartása (települési), a játszóházak ünnepek előtt (pl.: karácsony, húsvét), gyermeknap, sportnap, melyek tudatos pedagógiai munkánk eredményei. Családi napunk, erdei óvodánk, „jeles Zöld napjaink”, a népmese napja szintén helyet kapnak ma már a hagyományok sorában. Minden évben rendszeres a nagycsoportos gyermekek falusi kántálása, farsang időszakában a „kisze báb” égetése, az őszi állatkerti és a tavaszi csoportos kirándulások, az iskolacsalogató sorozata, nyílt napok, közös szülői megbeszélés az iskolával, a tabló, a nagycsoportosok búcsúzója, „kézműveseink” kiállítása, valamint a nyári tábor. Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezések igazodnak az életkorokhoz. Közösen készítünk zászlót, kokárdát, koszorúzunk, beszélgetünk, képeket nézegetünk, korhű zenéket hallgatunk, verseket, mondókákat tanulunk, s a nagyok részt vesznek az iskola megemlékezésein is. A nevelési évet évzáró műsorral egybekötött ballagással fejezzük be. A magyar kultúra átörökítését, népszerűsítését célozzuk meg a néptánc oktatással, a hagyományosan megrendezésre kerülő mesevetélkedővel, a rendszeres könyvtárlátogatással, a generációk találkozása elnevezésű ötletünkkel. Helyi igényekhez igazodva, műsorral készülnek az ovisok az idősek napjára, a helyi vöröskereszt rendezvényeire, nőnapra, falunapra, valamint egyéb rendezvényekre. Időközönként a Faluházba műsoros előadásokat szervezünk az intézménybe járó gyermekek és a településen élő babák részére, ezzel is színesítve az intézmény, a település életét. (pl.: bűvész, bohóc, bábszínház, meseszínház, énekes, zenés előadás) Rendszeres a bölcsődés és kiscsoportos korú, illetve újonnan hozzánk érkező gyermekek szülővel történő beszoktatása. Tartalma tevékenységenként: - Verselés, mesélés: népmesék, mondókák, rigmusok, szólások, közmondások, időjóslások, csúfolók - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: néptánc. népdalok, énekes játékok, népi hangszerek, népzene - Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: sodrások, szövés, fonás, népi tárgyak, technikák - Külső világ tevékeny megismerése: jeles napok, népi hagyományok, megfigyelések, jóslások Differenciálás A csoportokban egyénre szabott gondozás, nevelés, fejlesztés, valamint a kiemelkedő képességű gyermekekkel való folyamatos foglalkozás folyik. Az egyéni bánásmód elvének érvényesülése minden téren fontos feladat, hiszen a gyermekek érése nem egyformán történik, s különböző adottságokkal, képességekkel érkeznek hozzánk. A bölcsődés, óvodás korú gyermekeket a dolgozók meleg, szeretetteljes odafordulással, az életkori és egyéni sajátosságokat, fejlettséget, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotot és hangulatot figyelembe véve segítik. A csoportokban is folyamatosan jelen kell lennie a párhuzamosan zajló tevékenykedtetésnek, differenciálásnak, a képességszintenkénti szétválásnak. Ennek legmegfelelőbb formája a mikro csoportos, vagy egyéni foglalkoztatás. Ehhez a csoportokban megfelelő minőségű és mennyiségű fejlesztő játék és eszköz áll rendelkezésre, melyeket az óvónők megfelelő motiváltsággal, szakértelemmel, tudatosan, alkalomszerűen, vagy tervezetten használnak. A folyamatos napirend is lehetőséget biztosít a differenciált nevelésre, fejlesztésre. Az év eleji mérések után a középső és nagycsoportos korú gyermekek fejlesztését, felzárkóztatását gyógypedagógusunk látja el lehetőség szerint integráltan egyéni fejlesztési tervek alapján. A beszédhibák korrekcióját, javítását szakképzett logopédus végzi heti egy alkalommal a gyermeklétszámtól függően heti 5 órában, mikro csoportokban, azonos problémákkal küzdő gyermekekkel. Az óvodánkba kerülő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását saját szakemberre tudjuk bízni. Velük gyógypedagógus foglalkozik a szakértői bizottság szakvéleménye, előírásai alapján legtöbbször integráltan, de lehetőség van (tárgyi, infrastruktúra) az egyéni fejlesztésekre is. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyerekek személyiségéhez, és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyerekek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását. Az óvodai és bölcsődei élet kapcsolata A gyermek nevelésének elsődleges és legfontosabb közege a család, a bölcsőde és óvoda a nevelési feladatokban kiegészítőként jelenik meg. A bölcsődésekkel képzett, tapasztalt szakgondozó foglalkozik, ugyanazon nevelési elvek, célok és feladatok, valamint tematika mentén, mint az óvodapedagógusok. Ennek megfelelően tervezi, szervezi és valósítja meg a kisgyermekek napi, heti, éves fejlesztését. Ez fontos eleme az egységes szemléletnek. Ebben a dajka aktívan segítő partner. A dolgozók együtt is tervezik meg az év kiemelkedő feladatait, összehangolják, megosztják azokat intézményi és csoportszinten is. Gyakorlatukat egyeztetik, életkoroknak megfelelően differenciálnak, s a bölcsődei életben is megmutatkoznak az intézmény sajátos arculatának elemei.
Ezzel is szeretnénk a bölcsőde-óvoda közti átmenetet megkönnyíteni. Külön épületegységben található a mini bölcsőde csoportszobája és kiszolgáló helyiségei, ahol számukra meghitt, családias, csendes környezetet tudunk így biztosítani. Az udvarrész is elkülönül az óvodáétól, de csak egy kerítés választja el, s így naponta láthatják az óvodai életet, a felnőtteket. A gyerekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend is biztosítja a feltételeket, amelyet úgy állítottunk össze, hogy biztonságérzetet adjon a gyermekeknek, a szülőnek egyaránt. A napirend kialakításának további feltételei a személyi állandóság, a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a dolgozók összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónő munkarendje a gyermekek napirendje alapján készül el. Kialakításakor figyelembe vesszük minden évben a helyi szokásokat, igazítjuk a feladatokhoz, csoportösszetételhez, törekszünk a rugalmasságra és a folytonosságra. Az intézményegységek közötti kapcsolatot erősítik a közös programok, rendezvények, séták. A bölcsődés gyermekeknél a napirenden belül az egyéni igényeket úgy kell kielégíteni, hogy közben a többiek életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez a gyerekek nyugalmát biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg, melyben folyamatosan jelen van a felnőtt. Az intézmény, valamint a család kapcsolatában legfontosabb kapocs a gyermek. Az ő érdekükben kell meghatározni az együttműködés formáit, melyek: - beszoktatás (bölcsőde, óvoda) - ovicsalogató (bölcsőde) - családlátogatás (bölcsőde) - kapcsolat a baba-mama klubbal (előadások, beszélgetések) - személyes kapcsolattartás (igény szerint) - évente kétszeri feljegyzések, melyekbe betekinthetnek, személyes beszélgetés - bölcsőde esetén negyedéves személyes beszélgetés - közös szülői megbeszélések - családi programjaink, rendezvényeink - nyílt napok (óvoda) Fontos feladat e téren egymás elképzelésének, attitűdjének minél pontosabb megismerése, egységes nevelési szemlélet kialakítása, megvalósítása. A gyermekkel kapcsolatos elvárásokat kölcsönösen egyeztetni, kell. A bensőséges és aktív együttműködés kialakítása már az intézménybe lépés előtt meg kell, hogy történjen, de legkésőbb a beiratkozással kezdődjön el.
Az együttműködés a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és tolerancia elve alapján valósul meg. Óvoda és Iskola közti átmenet A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. Nevelésünk egyik fő feladata, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A zökkenőmentes iskolakezdés elősegítése érdekében a helyi sajátosságok, szokások figyelembe vételével korrekt kapcsolatra törekszünk az iskolával. A két intézmény elhelyezkedése is megkönnyíti ezt a folyamatot, hiszen szomszédságban vagyunk egymással. Az óvodás korú gyermekek szinte naponta figyelemmel kísérhetik az iskolai életet, a gyerekeket, pedagógusokat. E mellett az iskolások az intézmény konyhájához tartozó menzaépületben étkeznek naponta. Az együttműködés alapelvei: Kölcsönös nyitottság, bizalom, nevelőpartneri viszony Egymás munkájának, elképzeléseinek tiszteletben tartása Egymás dokumentumainak ismerete Nevelési feladatok összehangolása Kommunikatív, konstruktív kapcsolat fenntartása Céljaink között szerepel a kudarcmentes iskolakezdet és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Feladataink ezzel kapcsolatosan: Az iskolakészültséget támogató pedagógiai munka (egyéni differenciált képességfejlesztés) Tanulási zavarok kialakulását megelőző módszerek alkalmazása (Dyslexia megelőző fejlesztések, korszerű tanulási munkaformák, konfliktuskezelési technikák) Hiteles fejlettségmérő,- és értékelő rendszer működtetése Az iskolaválasztás segítése Iskolalátogatás Nyílt napok, közös szülői értekezletek, és programok szervezése Iskolai megemlékezéseken való részvétel Menzai étkezés (nagycsoportosok) Iskolacsalogató program (nagycsoportosok)
Cseszregi Zoltánné
óvodavezető